Amióta világ a világ, az Apple azt ajánlja, hogy mindenki csak hivatalos forrásból vásároljon kiegészítőket – vagyis csak olyan terméket vegyenek a felhasználók iPhone-hoz, iPadhoz, amit maga az Apple gyárt, vagy MFI tanúsítvánnyal rendelkezik.
De miért az ajánlás? A kérdés jogos, hiszen a márkás és no-name kiegészítők első ránézésre sokszor egyformának tűnnek, az árkülönbség mégis jelentős szokott lenni közöttük. És valóban; csábítónak tűnik az 500 forintos Lightning kábel, ha a márkás társa 4-5 ezer forintba kerül. Viszont az öröm sokszor csak addig tart, amíg el nem kezdi valaki használni az olcsó kábelt – merthogy könnyen lehet, hogy az nem vagy nem megfelelően működik.
Az MFI programot az Apple még 2005-ben hozta létre, eredetileg arra szolgált, hogy az iPodhoz készült kábelek és dokkolók esetén a kiegészítők gyártói jelezhessék, hogy a terméket az Apple bevizsgálta, és megfelelőnek találta – a tanúsítvánnyal a gyártók lényegében tehát azt tudták, tudják garantálni, hogy termékük biztosan működik majd az Apple kütyüivel. Idővel persze a programot az Apple kiterjesztette az iPhone-okra és az iPadokra is.
Az MFI program a gyártóknak és a felhasználóknak is jó, hiszen garantált a minőség – csakhogy a dolog nem ingyenes, és a kütyükben egy biztonsági chipet is el kell helyezni. Vagyis az MFI „matrica” a licencdíj és a chip ára miatt azt jelenti, hogy az eszközök drágábbak is. És valóban; ha megnézzük, akkor a gyári Apple kábel ára 6-7 ezer forint, az MFI-s verziók 4-5 haaezer forintba kerülnek, míg no-name kábelt akár 500 forintért is lehet venni a neten.
Az Apple természetesen minden csatornán azt kommunikálja, hogy csak gyári vagy MFI terméket szabad a készülékekhez használni. És mindent meg is tesz azért, hogy a felhasználók ne vegyenek no-name kütyüt – az iOS például sokszor elutasítja a tanúsítvánnyal nem rendelkező kábeleket. Ez részben üzletpolitika (az Apple-nek van bevétele, és a programhoz csatlakozó gyártók is kevésbé kiszolgáltatottak a hamisítványokkal szemben), részben azonban biztonsági kérdés is. A neten időről időre feltűnnek olyan hírek, amelyben egy iPhone vagy iPad túlmelegedett, a kábel kigyulladt és sérülést okozott. Ezek az esetek szinte mindig no-name kiegészítő használata miatt következnek be – esetükben ugyanis a minőség szélsőségesen ingadozik, minőség-ellenőrzés pedig gyakran egyáltalán nincs. A hírekbe nem kerül be, de számtalan olyan eset is van, amikor maga a termék működik, de nem megfelelően – egy gyorstöltő például lehet, hogy 4 óra helyett 3 alatt feltölti az iPhone-t (tehát gyorsnak tűnik), de ha specifikációja alapján erre 2 óra alatt is képesnek kellene lennie, akkor az nincs rendben.
Az MFI programban résztvevő termékeket a csomagoláson egyértelmű jelölés (matrica vagy piktogram) különbözteti meg. A no-name kiegészítőkkel szemben az MFI logóval ellátott termékek az alábbi előnyöket biztosítják:
- a termék biztosan működik az Apple kütyüivel, és garantált, hogy egy későbbi szoftverfrissítést követően is működni fog. Gyakori például, hogy a töltőkábel eleinte megfelelően teszi a dolgát, aztán jön egy új iOS, és onnantól kezdve a telefon nem hajlandó tölteni vele. MFI kábellel ilyen nem fordulhat elő!
- garantált hogy a termék megfelel a leírásnak. Az adatkábel nemcsak töltésre, hanem gyors adatátvitelre is alkalmas, a gyorstöltő valóban olyan teljesítménnyel fog tölteni, mint ami rá van írva, stb.
- garantált továbbá, hogy a kiegészítő nem jelent semmiféle veszélyt sem az Apple termékre, sem annak használójára. Azaz a telefon nem melegszik túl, a csatlakozó nem sérül fizikailag, stb. Egyes gyártók felelősséget is vállalnak minderre; ha például a kábel miatt működésképtelenné válik az iPhone, akkor kifizetik a cserét/javítást.
Fontos tudni ugyanakkor azt is, hogy nem minden kiegészítőnek „kell” részt vennie az MFI programban. Az ajánlás (előírás) csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyek Apple szabadalommal védett technológiát használnak. Ez gyakorlatilag a Lightning csatlakozóval működő kütyüket jelenti; vagyis főleg a kábeleket, töltőket, vezetékes fülhallgatókat, adathordozókat érinti. A Bluetooth szabványt használó eszközök viszont nyílt szabványt használnak, ezért esetükben az Apple nem írhat elő semmit; a tokoknál pedig természetesen értelmetlen is lenne ilyen jellegű tanúsítványról beszélni.
