Háromrészes sorozatban mutatjuk be a routerekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat – első körben azt, hogyan tudsz orrhoni körülmények között jó lefedettségű, gyors hálózatot kialakítani.
A WiFi hálózat manapság már alapnak számít, szinte nincs olyan háztartás, amelyben ne lenne elérhető a kommunikáció eme formája. A kábelmentes internet tényleg jó dolog: kényelmes, és ha megteszed a szükséges lépéseket, akkor stabil és gyors is egyben. Mutatjuk, mire figyelj, ha tökéletes WiFi-t szeretnél otthonodban.
Térképezd fel a kiindulási helyzetet
Ha a WiFi nem működik, az nagyon bosszantó tud lenni. Alapvetően kétféle probléma fordulhat elő: az egyik az, hogy a kapcsolat sebessége túlságosan lassú, a másik pedig az, hogy az összeköttetés szakadozik. Ahhoz, hogy hatékonyan tudd megoldani a problémákat, illetve hogy optimalizálni tudd a hálózat működését, először tisztában kell lenned azzal, hogy mit kellene tudnia, és ahhoz képest mit tud valójában a WiFi hálózat. A stabilitást alapvetően a jelerősség alapján tudod belőni a lakás egyes pontjain, míg a sebességet egyszerű mérésekkel tesztelheted. A legjobb az, ha készítesz egy térképet papírra, majd a stratégiai fontosságú helyeken leméred az imént említett paramétereket. A méréshez használhatsz telefont, ez a legkényelmesebb, de jó megoldás lehet egy notebook is, ha az van kéznél.
Mobil fronton a jelerősség teszteléshez – többek között – a WiFi Analyzer és a WiFi Scanner alkalmazást használhatod, a sebességet pedig lemérheted a Speedtest appal (vagy a speedtest.net weboldalon keresztül közvetlenül is). Az internetkapcsolat sebességét mindig az előfizetéshez képest, valamint a WiFi router tudásához képest kell értékelni; mindig végezz egy mérést úgy, hogy a telefont a router közvetlen közelében tartod! Ha van lehetőség rá, akkor futtass le sebességtesztet úgy is, hogy a routert és egy notebookot kábellel csatlakoztatsz egymáshoz.
Ezekkel a lépésekkel ki fog derülni, hogy:
- az internet előfizetésedhez képest vezetékes hálózaton keresztül milyen gyors valójában a kapcsolat
- ehhez mérten mit tud a WiFi a router közvetlen közelében
- végül pedig az, hogy milyen gyors a WiFi a lakás egyes pontjain.
Az internetkapcsolat sebessége vezetékes összeköttetésnél el kell, hogy érje a szerződésben foglalt értéket (pár százalékos eltérés még belefér, de több nem), ha ez a feltétel nem teljesül, akkor értesítsd a szolgáltatót, és kérd meg, hogy vizsgálja ki, mi lehet az eltérés oka! A Speedtest nemcsak a le- és feltöltési sebességeket mutatja meg, hanem a ping értékét is; ennek optimális értéke legfeljebb 10-15 ms, ha ennél magasabb értéket mérsz, akkor ismét csak az következik, hogy jelzed a problémát a szolgáltatónak.
A WiFi kapcsolat elméleti sebességét a router típusa határozza meg, az alábbiak szerint:
WiFi 4: jellemzően 300-600 Mbps
WiFi 5: jellemzően 800-1200 Mbps
WiFi 6: jellemzően 2400-3400 Mbps
WiFi 7: jellemzően 4300-5800 Mbps.
Ezt azért fontos tudni, mert ha például az internetkapcsolat elméleti sebessége 500 Mbps, de csak WiFi 4 routered van otthon, akkor egyértelmű, hogy elérkezett az idő a router cseréjére! Általánosságban a WiFi sebessége akkor elfogadható, ha a névleges sebesség kb. felét a lakás minden pontján tudja „hozni”.
Tedd optimális helyre a routert
Ha a lakás egyes pontjain lassú vagy szakadozik az internet (ez a két jelenség egyébként nagyon gyakran kéz-a-kézben járnak), akkor első körben azt érdemes megnézni, hogy a szolgáltató saját eszközét használod-e vagy saját routerted van. Ha előbbi, akkor erősen ajánlott kiegészíteni a rendszert saját routerrel, amit a szolgáltatótól kapott eszközhöz kábellel kell csatlakoztatnod – a szolgáltató routerében pedig ezt követően ki kell kapcsolni a WiFi-t.
Amit mindenképpen ellenőrizned kell, az az, hogy a router optimális pozícióban van-e! Az érvényben lévő ajánlások szerint a routert mértani szempontból középen célszerű elhelyezni úgy, hogy minél magasabban legyen – ez legalább 1,75 méteres magasságot jelent a padlótól számítva. Fontos tovább, hogy a router közelében ne legyen olyan háztartási eszköz, amely erős mágneses teret generál működés közben (pl. mosógép), mert ez jelentős mértékben csökkentheti a jelerősséget. Ha van rá lehetőség, akkor a routert a legjobb szekrény tetején elhelyezni, polcra helyezve – főleg, ha ajtó is van előtte – a jelerősség csökkenhet.
Javítsd a teljesítményt, ha tudod
A gyártók többféle megoldást is alkalmazhatnak annak érdekében, hogy a router minél jobb jelerősséget produkáljon. Bevett megoldás, hogy az antennák pozíciója, de legalább a szöge változtatható; ebben az esetben tudsz kísérletezni azzal, hogy melyik állásban lesz a legjobb a jelerősség a lakás távolabbi pontjain. Egyes termékeknél van lehetőség arra is, hogy a gyári antennát kicseréld nagyobb nyereségű antennára.
Legyél tisztában a router korlátaival
Előfordulhat, hogy az internetkapcsolat rendben van, a router is tökéletesen működik., jó a kommunikációs sebesség és a jelerősség is – a szakadozás mégis gyakori, és minden csatlakozó eszközt érint. Ilyenkor szinte kivétel nélkül az a probléma, hogy a routerhez – képességeihez mérten – túl sok eszköz csatlakozik. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy 1 MB memória szükséges minden eszközhöz, tehát egy 32 GB RAM-mal szerelt útválasztó például legfeljebb 32 csatlakozó eszközt tud egyidőben problémamentesen kiszolgálni.
Használj több routert
A lakás kialakításától függően könnyen elképzelhető, hogy egyetlen routerrel nem tudsz mindenhol megfelelő jelerősséget biztosítani – a kétszintes lakásoknál például szinte kizárt, hogy egy router elegendő lesz, egyszintes lakások esetében pedig 60-80 négyzetméter felett érdemes abban gondolkodni, hogy szolgálatba helyezel egy második útválasztót. Mindez fokozottan érvényes akkor, ha 5 vagy 6 GHz-es hálózatot használsz, mert ezek kisebb lefedettséget biztosítanak.
Ha egynél több routert használsz, akkor a legjobb alternatíva az, ha mesh hálózatot építesz ki – ebben az esetben az útválasztók ugyanazt az SSID-t használják, és attól függően adják egymás között a csatlakozó eszközöket, hogy éppen melyik tudja a legjobb jelerősséget és sebességet biztosítani.
Ha meglévő routered nem támogatja a mesh funkciót, akkor használhatsz jelismétlőt is, de ebben az esetben két különálló hálózatod lesz, ami újabb problémák forrása lehet.
Ne bízd a véletlenre a csatornabeállítást
A routerek 2,4, 5 vagy 6 GHz-es frekvenciasávon, de azon belül többféle csatornán is kommunikálhatnak. A legtöbb router képes arra, hogy a csatornát automatikusan állítsa be, de nem biztos, hogy ez a leghatékonyabb módszer, mert előfordulhatnak torlódások – főleg akkor, ha nem családi házban, hanem társasházban laksz. 2,4 GHz-es frekvencián az 1-es, 6-os és 11-es csatornák interferenciamentesek, így a legtöbb router ezeket állítja be alapértelmezettként – érdemes helyettük köztes csatornákat kipróbálni, hátha az megoldja a stabilitási gondokat. 5 és 6 GHz-es frekvenciasávon sokkal több az elérhető csatornák száma, így a telítődés nem jellemző – ezért alternatíva lehet az is, hogy átváltasz 5 GHz-es hálózatra. Persze ez csak akkor működőképes, ha minden általad használt eszköz tud ilyen frekvenciasávon kommunikálni.
