A számítógépek egyik legfontosabb részegysége az adattároló, hiszen erre kerül az operációs rendszer, de a feltelepített programoknak is itt akad hely, és persze a személyes fájlokat (fotók, zenék, videók, filmek, stb.) is merevlemezen vagy SSD-n tároljuk. Melyik a jobb?
Az asztali számítógépeknél általában több adattároló beépítésére van lehetőség, notebookoknál viszont – kevés kivételtől eltekintve – csak egyetlen meghajtó számra van hely, így nagyon nem mindegy, hogy melyik technológia mellett tesszük le a voksunkat. Mostani írásunkban nagyon röviden a két technológia előnyeit és hátrányait nézzük meg, hogy aki gépvásárlás előtt áll, az könnyebben tudjon dönteni.
A két technológia közül a merevlemezeké a régebbi (az első HDD-t az IBM fejlesztette ki az 1950-es években), de az első SSD-k is meglepően régen, az 1970-es években készültek el. A merevlemezeknél az adatok mágnesezhető tányérra kerülnek, a biteket pedig iró/olvasó fej segítségével lehet felírni és visszaolvasni. A tányérok folyamatos forgása mellett az I/O fej is folyamatosan mozog, hiszen ily módon lehet a koncentrikus körök mentén elhelyezett felületeket elérni. Az SSD-k ezzel szemben memóriachipeket használnak, pontosan olyanokat, mint amilyen egy USB stickben vagy egy memóriakártyában is megtalálható. Felhasználói szempontból az adattárolóknak két tulajdonsága az, ami nagyon lényeges: sebesség és tárolási kapacitás.
Sebesség
Az operációs rendszer és programjaink működése a fájlokban tárolt adatokra épül, logikus tehát, hogy minél gyorsabb az adattároló, annál gyorsabb a számítógép (notebook). A merevlemezek sebessége alapvetően attól függ, hogy az adattároló tányéroknak mekkora a forgási sebessége és az adatsűrűsége, valamint hogy milyen jellegű az olvasási vagy írási művelet: egy nagy fájlt vagy sok kicsit szeretnénk beolvasni. (Számít még az is, hogy az adatok fizikailag hol helyezkednek el, de ettől most tekintsünk el!) A tányérok forgási sebessége és az adatsűrűség logikus, hiszen ha egységnyi idő alatt több adat halad el az olvasófej alatt, akkor azzal nagyobb sebességet lehet elérni. Ebből következik egyébként az is, hogy a merevlemezek „elején”, vagyis a tányérok külső részén, nagyobb a sebesség, mint a merevlemezek „végén”. Egy modern HDD sebessége akár 150 MB/s is lehet a lemez elején és 70 MB/s a lemez végén. Ezt szépen ki is tudjuk használni, ha nagy mennyiségű adatot írunk fel kevés fájlba „szedve”. Ha viszont sok kicsi fájlról van szó, akkor bejön a képbe az olvasófej is, amelynek ide-oda kell mozognia a fájlok „között”. Az olvasófej újrapozícionálása elég lassú művelet, esetenként 1-10 ms-ot vesz igénybe, közben pedig természetesen adatokat írni vagy olvasni nem lehet. Ezért ilyenkor az írási/olvasási sebesség drasztikusan csökken, akár 1-5 MB/s-ra. De az is fontos adat még, hogy egy merevlemez másodpercenként legfeljebb 100-150 (nagyon apró) fájl megnyitására képes.
Ezzel szemben az SSD-k esetében memóriachipek tárolják az adatokat. Egy modern SSD sebessége könnyen elérheti az 550 MB/s-ot is, de ami még ennél is jobb: egy SSD-ben nincsen mozgó alkatrész. A fájlokhoz egyszerűen a memória címzésével lehet hozzáférni, ami legalább két nagyságrenddel gyorsabb, mint a merevlemezek esetében az író/olvasó fej mozgatása. Egy SSD egyetlen másodperc alatt akár 50 ezer fájlt is képes lehet megnyitni. Pontosan ez a dolog az, ami miatt az SSD-k átlagos körülmények között sokkal gyorsabbak: a Windows működése során ugyanis rengeteg apró rendszerfájlhoz nyúl hozzá folyamatosan, amihez még hozzájönnek az internetes oldalak betöltésekor, alkalmazások, játékok indításakor beolvasandó információk. Egy SSD-vel szerelt, Windowst futtató számítógép akár harmad annyi idő alatt bebootolhat, a programok indítása pedig ötször-tízszer gyorsabb lehet.
Tárolókapacitás
Az előző részben leszögeztük, hogy az SSD-k sokkal gyorsabbak, mint a merevlemezek, ennek ellenére utóbbiak mégsem tűntek (még) el. Ennek nagyon is jó oka van: az SSD-k adattároló kapacitása kicsi. Ha valaki például 20 ezer forintot szán egy meghajtóra, akkor vehet a pénzből egy 256 GB-os SSD-t vagy egy 2 TB-os hagyományos merevlemezt. Nyilván a sebesség nagyon sokat számít, de nem sokra megyünk vele, ha cserébe nincsen hely a játékoknak, zenéknek, filmeknek. Egy asztali számítógépnél a helyzet persze könnyen kiküszöbölhető, mert a rendszer számára akár egy 128 GB-os SSD is elegendő lehet, ami mellé beszerezhetünk tetszőleges mérető HDD-t is. Aki viszont notebookban gondolkodik, annak azt kell eldöntenie, hogy a sebességet vagy a nagy kapacitást részesíti-e előnyben. Egyébként a tapasztalat azt mutatja, hogy 128 GB-os meghajtón (notebook esetén) szinte lehetetlenség elférni, de az átlagos igényeknek egy 256 GB-os SSD már meg tud felelni.
Az SSD vs. HDD kérdésre adott válasz így röviden és tömören összefoglalható. Notebookba mindenképpen SSD-t ajánlunk, 256 GB-os vagy nagyobb kapacitással, ha pedig ez kevésnek bizonyulna, akkor külső meghajtóval bővítsünk. Utóbbi nem a legkényelmesebb, de sokkal többet nyerhetünk a villámgyors számítógéppel!
Aki pedig asztali számítógépet vesz vagy bővít, annak is feltétlenül ajánlott SSD-t tenni az operációs rendszer „alá”, még ha csak 128 GB-osat is, hiszen a gépházban biztosan akad még hely néhány merevlemez számára is, hogy a tárolási gondokat is megoldjuk.
Ár
Az előző részben már utaltunk rá, hogy az SSD-k drágák, és ez valóban így van: merevlemezeknél 1 GB kb. 10 forintba kerül, míg egy SSD-nél 80 forintot kell fizetni ugyanekkora kapacitásért. Összességében persze nem annyira vészes a helyzet, hiszen 20 ezer forint környékén kapni 256 GB-os SSD-ket, ami bőven megfizethetőnek számít.
További szempontok
Az SSD-k további előnye, hogy mivel nincsen bennük mozgó alkatrész, kevesebbet fogyasztanak, és nem is olyan sérülékenyek. Ha egy HDD leesik, akkor könnyen lehet, hogy búcsút mondhatunk a rajta lévő adatoknak, egy SSD viszont simán túléli, ha leverjük az asztalról. Szintén a mozgó alkatrészek hiányának köszönhető, hogy egy SSD teljesen hangtalan, míg a merevlemezt egy notebook esetében például simán lehet hallani munka közben is.
