A Western Digital kínálatában olyan külső adattárolók is vannak, amelyek két merevlemezt használnak. Ez lehetőséget ad arra, hogy az adattárolókat extra nagykapacitással vagy az áltagosnál nagyobb adatbiztonsággal használjuk: elmagyarázzuk, hogyan.
A WD külső merevlemezeihez jár egy kezelőszoftver, amivel többek között azt lehet beállítani, hogy a kétlemezes kütyük hogyan használják a meghajtókat. A WD kétlemezes külső meghajtói a RAID 0, RAID 1, JBOD és Spanning üzemmódokat támogatják, lássuk melyik mire jó.
JBOD: Kezdjük a legegyszerűbb verzióval, a JBOD-vel. Ha ezt az üzemmódot állítjuk be, akkor a merevlemezek teljesen külön működnek, éppen úgy, mintha két külső merevlemezt helyeztünk volna üzembe. A JBOD ebből adódóan csak egyetlen előnnyel rendelkezik: kisebb helyen és kevesebb csatlakozóval tudunk nagyobb kapacitást a számítógéphez kapcsolni. Ha például két 4 TB-os merevlemezt használunk, akkor az operációs rendszer is két darab 4 TB-os meghajtót fog látni.
Spanning: Ha emellett a verzió mellett döntünk, akkor a merevlemezek kapacitása összeadódik, az operációs rendszer felé úgy fog tehát látszódni a tárhely, mintha csak egyetlen merevlemezünk lenne. Fontos tudni, hogy Spanning esetén mindaddig, amíg meg nem telik, csak az első merevlemez lesz használatban, a második meghajtó csak az első telítődése után „jön képbe”. Maradva a két darab 4 TB-os merevlemeznél, az operációs rendszer ebben az esetben egy darab 8 TB-os meghajtót lát.
RAID 0: Ilyenkor a csatlakoztatott merevlemezek között a tárolt adatmennyiség egyenlő arányban oszlik el. Minden adat felírásakor az információ egyik fele az egyik, másik fele a másik meghajtóra kerül. Két 4 TB-os merevlemezzel a Spanninghez hasonlóan egyetlen 8 TB-os tárhelyet kapunk, viszont mivel mindkét meghajtó használatban van, az írási és az olvasási sebesség is a duplájára nő. Fontos ugyanakkor tudni, hogy bár neve azt sugallja, a RAID 0 tömb nem nyújt biztonságot az adatok számára; ha bármelyik merevlemez meghibásodik, akkor az összes adat odavész. (JBOD és Spanning esetén a másik HDD-n lévő adatok megmaradnak.)
RAID 1: Akinek az adatbiztonság miatt van szüksége dupla lemezes külső meghajtóra, annak a RAID 1 módot kell beállítani. A RAID 1 esetén a két merevlemezre pontosan ugyanazok az adatok kerülnek fel, hogy egy véletlen meghibásodásnál se legyen adatvesztés. Ebből adódóan az operációs rendszer csak egyetlen meghajtót lát majd – ha két 4 TB-os HDD-t használunk, akkor 4 TB-os kapacitással. Nem lesz gyorsabb sem a tárhely; a RAID 1 egyetlen (de nagyon fontos) előnye a nagyobb adatbiztonságban rejlik.
